BENECKE

Öhhö, öhhö, mennyit röhögtem pár éve, amikor kiderült, hogy föltalálták az őszi szünet intézményét. Épp csak beteszik a lábukat a suliba, máris szünet következik. Mondjuk a röhögésben erős adag irigység is tetten érhető. nekem sosem volt őszi szünetem, dögöljön meg a rendszer.

Na jó, ebből elég.

Ha már van, akkor mi legyen? Napsütés legyen, és sokat csavargunk a gyerekekkel. Hátha kitartanak a fák aranyai az őszi szünetig...

(Igen, kilóg a lóláb)

Bécsi hétvége. Egészen vonzó opció, ám a típusos turistaidőtöltés (úgy mint Sacher Hotel, Csőbrunn meg általában Innenstadt) helyett ez családlátogatás volt. De ez meg azért újszerűen stílusos, mert jól jelzi ezt az európaias ügyet, kit érdekel már Mária Hilfer, csupán átruccantunk ismerősökhöz. Egy dolog miatt fostam, hogy elkavarodunk a Bécs környéki autópályákon, hiába a részletes Google itiner. Szeretek vezetni, de kipihenten. Bandi persze végigfogfájta az éjszakát, majd békésen aludt az autóban, míg az apja a koncentrációval küzdött. (Kisfiam, tanulj meg gyorsan olvasni, és innen is üzenem, kabbe.) Rögtön az első elágazást elvétettük természetesen, Szilvi panaszkodott, hogy nem stimmelnek az adatok, én egyre ingerültebben indítványoztam, hogy tanuljon meg olvasni. Amikor aztán egy javasolt balraforduló egy kihalt gyárbejárathoz vezetett, bemutattam egy tízpontos helybenfordulást, egyes kickdownnal és gumifüsttel.

Persze odaértünk, mint mindig. A korábbi egyeztetések arról szóltak, hogy mivel hamar ágyba kell jutni, hogy ne kelljen más- vagy aznaposan hazavezetni, már délután elkezdünk inni. Ez így is történt, már az ebédhez pálinkáztunk, ajvé. Külön most nem elemezném, de a korai ágybajutás az éjjel fél három lett, khm.

Ami érdekes, hogy az ismerősök a Gasometerben laknak, ami az egykori gázraktárakból kialakított lakásokat, bevásárlóközpontot stb. jelent. A négy hatalmas, henger alakú épület belsejét kivájták, és úgy építették bele a lakásokat. Őrület. Mivel körkörös, eltévedni sem nehéz. A bevásárlóközpont, Gasometer City nem túl nagy szám, ebből itthon is tizenkettő egy tucat.

Másnap reggel a fácánleves csodákat tett, a gyerekek jól aludtak valamiért, így egészen vállalható állapotban indultunk haza. Tankolással, pisikaki megállóval 3 óra alatt értünk Gyöngyösre.

Tipikusan az a helyzet, hogy a kimaradt délutáni alvás miatti fáradtság hiperaktivitásként jelentkezik. Visongás, hangzavar, Eszter egyszemélyes Laokón kompozíciói. Majd hirtelen beszédülés. Laura pedig már szülői támogatás nélkül érkezett haza. Reméljük, az órát is megtanulja most már. Ez valami olyasmi lehet, mint nekem, hogy negyedikes koromban tanultam meg bekötni a cipőmet...

Mármint Eszternek. Laura ugyanis már a második hetét kezdte meg a táncművészetin. Bandi meg továbbra is egy éves, viszont napról napra okosabb. Eszter a katolikus oviban kezdi el a szabályozott társadalmi tevékenységét, nem mintha annyira hívők volnánk, sőt. De az egy nagyon kellemes kis ovi, jó a hangulat, és Laura is odajárt hét éve, és még mindig emlékeznek rá!